Kiss Dénes - Miklós Tünde

Könyvek és olvasás Kolozsváron

2000 novemberében a Kriterion könyvkiadó megrendelésére olvasásszociológiai felmérést végeztünk Kolozsvár magyar lakossága körében. A felmérés során 550 tizenöt évesnél idősebb személyt kérdeztünk meg, kiválasztásuk egy Kolozsvár magyar lakosságára reprezentatív, nem, életkor és iskolai végzettség szerint rétegzett kvótás minta szerint történt. Az elemzésben a fiatalkor (15-25 év), fiatal felnőttkor (26-34 év), közép-felnőttkor (35-49 év), érett felnőttkor (50-65 év), valamint az idős kor (65 év fölött) kategóriákat különböztettük meg, amelyek a teljes minta 22, 15, 26, 21 és 16%-át tették ki.

1.      A kolozsvári magyar családok könyvtárai

A felkeresett személyek lakásában található családi könyvtárakat illetően ezek mérete és nyelv szerinti összetételét vizsgáltuk. Legleterjedtebbnek az 500 kötetet  meghaladó családi könyvtárak bizonyultak (24%), az egyre kisebb családi könyvtárak egyre kisebb számban fordulnak elő: 300-500 kötet közötti könyvel a magyar lakosság 16%-a, 200-300 kötet között 15%, 100-200 kötet között szintén 15%, 50-100 kötet között 14%, 50 vagy annál kevesebb könyvel pedig 16% rendelkezik. E családi könyvtáraknak a megkérdezettek becslése szerint átlagosan 89 százaléka magyar nyelvű.

2.      A könyvolvasás gyakorisága

Az olvasás gyakoriságának mérésére az utóbbi egy évben olvasott könyvek számára kérdeztünk rá. A megkérdezettek 18%-a nem tudta megbecsülni, hogy az elmúlt egy év alatt hány könyvet olvasott. A válaszolókat a Gereben Ferenc kutatásaiban alkalmazott négy kategóriába soroltuk, aki rendszeres olvasóknak tekinti a havonta legalább egy könyvet olvasókat, időnkénti olvasóknak a negyedévente legalább egy könyvet-, ritkán olvasóknak az évente legalább egy könyvet olvasókat. Az általunk feltett kérdés alapján ezeknek a kategóriáknak az utóbbi évben több mint 12 könyvet olvasók, a 4 és12 közötti és az 1-3 valamint az egy könyvet sem olvasók csoportjai felelnek meg. A kapott válaszok alapján a kolozsvári magyarok 19 %-a rendszeres könyvolvasó, 31 %-a olvas negyedévenként legalább egy könyvet, 26 %-a ritkábban olvas. Egyáltalán nem olvas a magyar lakosság 6 %-a.

Ugyanezen kérdés alapján az elmúlt év során egy kolozsvári magyar lakos átlagosan 11,9 könyvet olvasott. Legnagyobb a 10 könyvet olvasók csoportja, a megkérdezettek fele olvasott legtöbb 5 könyvet, fele legalább ötnél többet. Az utóbbi évben olvasott könyvek 85 % volt magyar nyelvű, 13,5 %-a román-, 2,3 %-a más nyelvű. 

3.      Olvasmány-típusok olvasottsága

A különböző olvasmánytípusok olvasottságára zárt és nyílt formában egyaránt rákérdeztünk. Zárt kérdés formájában 16 olvasmánytípust soroltunk fel, amelyeket a megkérdezettek csökkenő sorrendben a következő arányban olvasnak: szépirodalom 74%, klasszikus regény 74%, versek 65%, történelmi regény 65%, krimi és kalandregény 58%, ismeretterjesztő irodalom 55%, útleírás-útikönyv 53%, egészséges életmóddal kapcsolatos irodalom 53%, életrajzi regény 52%, modern regény és novella 48%, vallásos irodalom 48%, életrajz-önéletírás 46%, foglalkozással kapcsolatos szakirodalom 42%, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos irodalom 28%, nyelvkönyvek 13%, számítástechnikai könyvek 13%. Saját szavaikkal megfogalmazva olvasói érdeklődésüket legkedveltebbnek a kalandregények bizonyultak, e műfajt a megkérdezettek 23% nevezte meg kedvenceként. Ezt a klasszikus és kortárs szépirodalom követi (18%), majd a romantikus, érzelmes szerelmes történetek (14%), krimik (11%), szakirodalom (8%) történelmi témájú olvasmányok (5%) életrajzi jellegű könyvek  (4%) társadalomtudományi művek (3,5%) science-fiction 3,3% következnek.

            A különböző olvasmánytípusok olvasásának nyelvére a zárt kérdés kapcsán kérdeztünk rá. A román nyelven olvasás két olvasmánytípus, a foglakozással kapcsolatos szakirodalom és a számítástechnikai könyvek esetében játszik jelentős szerepet.

4.      Kedvenc olvasmányok és szerzők

Emlé- kezetes olvas- mányok	Emlí- tés száma	Legutóbbi olvasmányok	Emlí- tés száma	Kedvenc magyar szerzők	Emlí- tés száma	Kedvenc nem magyar szerzők	Emlí- tés száma
Jókai M.: Az aranyember	25	Jókai regény	22	Jókai Mór	289	Verne	52
Jókai M.: A kőszívű ember fiai	23	Biblia	17	Petőfi Sándor	131	Dumas	45
Gárdonyi G.: Egri csillagok	18	D. Steele regény	8	Mikszáth Kálmán	129	Eminescu	38
Mitchell, M.: Elfújta a szél	13	Mikszáth regény	8	Móricz Zsigmond	119	Hugo	37
Biblia	11	Agatha Christie	6	Gárdonyi	85	Agatha Christie	34
Dallos S.: Aranyecset	8	Szilvia sorozat	6	Arany János	62	Dosztovjeszkij	26
Molnár F.: A Pál utcai fiúk	6	Mahler	5	Rejtő Jenő	47	Hemingway	24
Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig	6	Dumas	5	Ady Endre	37	Sadoveanu	24
Agatha Christie: Öt kismalac	5	Wass Albert	5	József Attila	27	Creangă	25
Arany J.: Toldi	5	Charrierre	4	Wass Albert	24	Karl May	20
Charriere: Pillangó	5	Dallos	4	Tamási Áron	23	Thomas Mann	20
Jókai M.: És mégis mozog a Föld	5	Dosztojevszki	4	Passuth László	22	Stendhal	18
Jókai M.: Fekete gyémántok	5	Gárdonyi	4	Móra Ferenc	18	Tolsztoj	17
Karl May: Winnetou	5	Lavrence, L.	4	Kosztolányi Dezső	17	Balzac	16
Dumas: A három testőr	4	Tolsztoj	4	Sütő A.	14	D. Steele	15
Gárdonyi G.: A láthatatlan ember	4	Ady	3	Szilvási Lajos	14	Shakespeare	15
Jókai M.: Egy az Isten	4	Calinescu G.	3	Kányádi Sándor	13	Zola	15
Jókai M.: Szegény gazdagok	4	Clavell, J.	3	Németh László	12	Dickens	12
Wass A.: A funtineli boszorkány	4	Kosztolányi	3	Berkesi András	10	E. Bronte	12
				Karinthy Frigyes	10	Rebreanu	15

 

5. Olvasmányválasztás és beszerzés, könyvvásárlás

Az olvasmányok kiválasztásában szerepet játszó tényezőkre zárt kérdéssel kérdeztünk rá. Saját családi könyvtárában figyelt fel a könyvre a válaszolók 36%-a, ismerős, rokon barát hívta fel rá a figyelmet a megkérdezettek 32%-a esetében, könyvesboltban figyelt fel rá 11%, tévében-rádióban-újságban hallott róla 4%, könyvtárban figyelt fel rá 3%. Az alanyok 14%-a az adott válaszlehetőségek egyikébe sem tudta besorolni esetét. A fentiek alapján elmondható, hogy az olvasmányok kiválasztásában a könyv birtoklása mellett a személyes kapcsolatok általi befolyásolás, informálódás szerepe a kiemelkedő, a médiában terjesztett  reklám ezeknél jóval kisebb szerepet játszik.

A legutóbb olvasott könyvek legnagyobb hányada (33%) a megkérdezettek saját meglévő könyvei közül került ki, a könyvek forrásaként második helyen a kiválasztott könyv megvásárlása áll 27%). Baráttól, ismerőstől kapta kölcsön legutóbbi olvasmányát 22%, ajándékba kapta 9%, könyvtárból kölcsönözte 6%. A megadott válaszlehetőségekbe ezúttal csak 3% nem tudott beilleszkedi.

            A megkérdezettek 49%-a vásárolt könyvet az utóbbi egy év alatt. Akik vásároltak, azok átlagosan 8 könyvet vettek. Legnagyobb az egy év alatt mindössze két könyvet vásárlók csoportja. Legtöbben klasszikus szépirodalmat vásároltak, a megkérdezettek 27%-a, kortárs szépirodalmat 14%. A klasszikus irodalomhoz közel áll a szakkönyvek vásárlási gyakorisága 24%-al, kimondottan számítástechnikai szakkönyvet 8% vásárolt, nyelvkönyvet 13%, általános ismeretterjesztőt 19%. A román nyelven vásárolt könyvtípusok (a román nyelven olvasott könyvtípusokkal megegyezően) a szakkönyvek és számítástechnikia könyvek között fordulnak elő nagyobb gyakorisággal (12,8% és 3,2%).